Borda János könyvei

és egyéb írásai


Főoldal

Kedves Látogató!

Köszönöm, hogy érdeklődéseddel megtisztelted a honlapomat! Kérlek, kattints a címsorban a Téged érdeklő témára; szórakoztató böngészést, jó olvasást és kellemes időtöltést kívánok!


Könyveim, kiadványok:

KIRÁLYOK MENEDÉKE

címmel jelent meg az első könyvem, amely hét év írói termésének válogatása. Néhány nagyobb lélegzetű történelmi elbeszélés után nem csak szépséges szülőföldem, a szőke Tisza vidékének ízes nyelvezetét, anekdotázó kedvét megidéző novellák sorakoznak: messzi tájak, megható sorsok meséi teszik változatossá a kötetet. Néha szomorúak, gyakran kacagtatóak ezek a történetek, - ahogyan az életben is váltakozik a derűs és a könnyes valóság.

 

 

 

 

                          ***

 

 

 

 

 

VADÁSZOKNAK, HORGÁSZOKNAK ÉS NORMÁLIS EMBEREKNEK VALÓ TÖRTÉNETEK... 

A második novelláskötet címe magáért beszél, hiszen tréfásan, vagy gúnyolódva - ám mindenképpen méltatlanul - gyakran elhangzik kívülállók szájából: "Kétféle ember van, éspedig normális és vadász, illetve normális és horgász!"

A könyv egyaránt szól mindhárom "emberfajtához", mivel a táj szépsége, a természeti jelenségek varázsa nem csak a horgászok és vadászok lelkét érinti meg, de a "normálisakét" is... Amiért hittel ajánlom nekik is ezeket a gondolatokat: talán érzékelhetővé válik, mennyi érzelmet és tapasztalatot meríthet, mekkora kincs ismerője és védelmezője lehet a természetjáró ember, - aki éppúgy normális, vadász- és horgász mivoltában is!

***

FALUNK  HELYNEVEIRŐL - CSANYTELEK      A tanulmányban elsődlegesen szülőfalum érdekes hangzású, egyedi helyneveinek történelmi eredetét, illetve legendáját igyekeztem feltárni. Kutatásaim során egyértelművé vált számomra a helyi népnyelv és hagyomány megőrző ereje! Így például egy régi szólásra hagyatkozva - mely szerint "régön Tömörkénynél löhetött átmönni a Tiszán" - Csanytelek közigazgatási határában azonosítottam az ősi átkelőt biztosító falu: Themerken helyét. Feltételezésemet a felszíni leletek alapján visszaigazolták, és a lelőhelyet védetté nyilvánították a szentesi Koszta József Múzeum régészei. A bizonyosság kimondhatatlan örömmel töltött el, - mintegy "lelki fizetségképpen" a közel másfél évig végzett munkáért.

A tanulmány először a Csanyi Hírmondó hasábjain jelent meg sorozatként, majd lektorálást követően a kiadás jogát is térítésmentesen engedtem át Csanytelek Önkormányzatának. Sok helyi- és elszármazott csanyinak jelentett maradandó élményt a már-már feledésbe merült helynevek, útmenti feszületek felidézése, és reményeim szerint sok csanyteleki fiatal szívében erősíti meg a hovatartozás érzését.

***

"Mert van a törvény, és van az igazság"                                                                  VASKESZTYŰ című történelmi regényem a Gold Book Kiadó gondozásában jelent meg 2023-ban. 

 Igazság öröktől fogva létezik. A törvény a hatalom igazsága - a lélek igazsága a tiszta becsület. Ajándok, az orvvadászatért kézvesztésre ítélt jobbágy az életét teszi fel tétnek az igazságért, becsületért folyó játszma során. Ám már a törvény szerinti bűn is kétséges az események ismeretében: valóban orvvadászat volt-e a gímbika elejtése?

Nem tagadom, a helyszínek megválasztásában erősen vezérelt a szülőföldhöz való ragaszkodásom: a történet a Csongrád melletti Ellősmonostoron kezdődik, és a mai Csanytelek egyik "ősfalujában", Síróhegyen ér véget - ahol az a ház is áll, melyben világrajöttem. Minden igyekezetemmel arra törekedtem, hogy az Árpád-kor megidézett történelmét, földrajzát és helyneveit hitelesen ismertessem meg az olvasókkal.

***

2025-ben ünnepelhette szülőfalum a CSANY / CHONU településnév első írásos említésének 950. évfordulóját. A méltó megemlékezés érdekében több kezdeményezésem is megvalósult: emléktábla került a Községháza falára, a május 17-i Nepomuki Szent János-búcsú délutánján vetítettképes előadást tartottam a Népházban. Nagy érdeklődés övezte a Falunapok alkalmával július 6-ára szervezett traktoros határjárást is, melynek során az ezredéves birtokhatárokat ismerhették meg a résztvevők, majd egy rögtönzött kiállításon vehettek kézbe olyan tárgyakat, melyek Csanytelek őstörténetéhez kötketőek - a kőkori eszközöktől az Árpád-kori ezüstdénárokig. A program közös ebéddel zárult, ahol kötetlen beszélgetés folyt a szerzett élményekről.

Legfontosabbnak mégis az EGY FALU 950 ÉVE - CSANYTELEK című helytörténeti tanulmánykötetnek a megjelenését érzem. Támogatói összefogással elértük, hogy a kiadvány ingyenesen eljusson Csanytelek minden lakójához, családjához. A könyv első részében régóta dédelgetett álmom vált valóra: végre eljutottam a bizonyosságnak arra a szintjére, hogy megrajzolhattam az egykori halászfalu feltételezett birtokhatárait! Ugyanitt ízelítőt kaphat az olvasó az Árpád-kori halászközösség életéről is. 

A második rész a falu helyneveiről szóló tanulmány átdolgozott és bővített változata; ezenkívül tartalmazza az egykori csárdák, a szakrális alkotások, a temetők, a templom, a harangok, a Plébánia, a Községháza, a Posta, a Népház, a Kultúrház, a Könyvtár és az oktatási intézmények történetét is.

Reményeim szerint ebben a helytörténeti tanul-mányban az olvasó rátalál a sorsunkat formáló közös múltra, és saját, vagy felmenőinek emlékeire és életterére is!

***

Ülünk a zöld ladikban. Atyamesterem, Öreg Sági Imre mesél a múlt szépségeiről és megpróbáltatásairól, a halászok, kofák, pákászok és iparosok letűnt világáról, - én pedig hallgatom, és irodalmi köntösbe öltöztetem a gondolatait... 

TISZÁN EGY ZÖLD LADIK                                                                                          Öreg Sági Imre vízenjáró történetei Csongrádról                                                              a címe annak a 2026-ban megjelent könyvnek, melynek igen nehéz meghatározni a műfaját. Anekdotagyűjtemény - de mégsem az, hiszen van cselekményből szőtt vezérfonala. Néprajzi, helytörténeti tanulmány sem lehet, bár rengeteg adatot, ismeretet nyújt a csongrádi halászok eszközeiről, módszereiről, és a régi Belsőváros népéletéről. Csakhogy ezek nem tudományosan száraz szövegként jelennek meg! Bármelyik leírása mögött ott látható az EMBER, érzelmeivel és tetteivel: némelyikük ikonikus példakép gyanánt, mások elrettentő karakterként. Talán jobb is, ha a kategorizálást meghagyom az irodalomtudósoknak! Nekem csupán az volt a feladatom, hogy levéltári akta helyett kötetbe szerkesszem és színessé, olvasmányossá tegyem Öreg Sági Imre csongrádi történeteit.

 ***

Erős kötelék fűz Csongrád irodalmi alkotóközösségéhez (Faludy György Irodalmi Műhely), ezért már több alkalommal adtam közre írásaimból az ALFÖLDI PALETTA című antológiában.

2018-ban az Isten madárkái című novellám kapott helyet a  válogatásban, 2019-ben pedig A kakukk sorstalansága. Bár fontos szerepe van mindkettőben a madarak élettanának, valójában emberi sorsokat tárnak az olvasó elé, - a falu egyházközösségi életéből, illetve a régmúlt nincstelen zsellér-világának kiszolgáltatott, embernyúzó valóságából.

2020-ban újabb novellám jelent meg az ALFÖLDI PALETTA oldalain: a Hősök, ami a II. világháború felszabadító-hódító szovjet katonáinak kegyetlenkedéseit idézi meg, és emléket állít a zabrálókkal szemben tisztességüket, életüket védő egyszerű magyar embereknek - a valódi hősöknek. Emellett (őszinte meglepetésemre és örömömre) a MINDENKI MAMÁJA (Fruzsi lányom köszöntője Édösanyám 90. születésnapján) című versem is bekerült az antológiába!

A 2021-ben kiadott ALFÖLDI PALETTA antológiában ismét olvasható egy írásom, a Harci kutya. A történet mintegy esszenciája ember és állat kapcsolatának, szembeállítva a napjainkban is gyakori barbár kegyetlenséget az önzetlen, felelősségteljes gondoskodással, szeretettel.

Ebben az évben másik novellám is gyűjteményes kötetbe került: a JELEK - 2021 antológiában kapott helyet a Mátrikula (avagy a járvány vége) című novella. A történet alapjául azok a döbbenetes - egykori családok tragédiáját jelentő - bejegyzések szolgáltak, melyekre a mindszenti Katolikus Plébánián végzett családfakutatásom során bukkantam a Temetettek könyvében. Talán az utóbbi évek járványveszélyei is sugallják, hogy a modern kor emberének ugyanúgy szembe kell néznie a tömegeket érintő súlyos megbetegedések és halálesetek lehetőségével, mint háromszáz évvel ezelőtt...

2022. évben a Költészet Napján bemutatott ALFÖLDI PALETTA egy töredéket közölt az akkor készülőfélben lévő romantikus történelmi regényemből. A  XIII. században játszódó Vaskesztyű negyedik fejezetéből (Ond kincse) az a részlet olvasható, amikor az Ond vezértől leszármazott  Baár-Kalán nemzetség egyik tagja, Ellősi István a valkói várban rátalál az atyja végakaratával ráhagyott ősi aranytárgyakra. Ármány, kapzsiság és cselvetés szövődik a kincs körül - éppúgy, mint a történet keretéül szolgáló korszak politikájában.

A 2023-as antológiában egy esszét adtam közre Az adomázás veszélyeiről, melyben a mások által eltiedelt saját, megtörtént eseteink átlényegülését és továbbadásának furcsaságait taglalom. Fejtegetéseim mégsem válnak tudományos(kodó) dolgozattá, hiszen egymást követik benne a tréfás, rövid anekdoták. A kötet borítóján - a hagyományokat őrizve - csongrádi alkotó műve szerepel: a közelmúltban elhunyt Máté István alkotása, a Nagyboldogasszony templom előtt álló Szent István lovasszobor.

Az ALFÖLDI PALETTA 2024. évi kiadásába a Hátrabukfenc, Jézusnak  című novellával jelentkeztem. Egyformán jelenik meg múlt- és régmúlt a történetben. Bozó Imrusnak abba kell hagynia a tanulást, hogy az I. Világháború forgatagában kallódó édesapja helyett a birkanyájra vigyázzon. Legeltetés közben a nádasban talál egy rozsdás kardot, ami feleleveníti elaggott nagyapja emlékeit: gyerekfejjel miként csalta lépre a pusztázó zsandárt, hogy a megtorlás elől bujkáló apját védje. Bozó János, a szabadságharc katonája álnéven ugyan, de hazatért végül. Vajon hazakerül-e majd Imrus súlyosan sebesült apja is a nagy világégésből? Így kell lennie, hiszen a fiú "hátrabüssenget" ígért érte ajándékul a dűlőút mellett álló pléhkrisztusnak...

Törött szivárvány a novella címe, amit 2025-ben "festettem" az ALFÖLDI PALETTA antológiába. Tøthmár, az ígéretes tehetségű festő egy baleset következtében súlyos látássérülést szenvedett. Fel akar állni a tehetetlen vergődésből, de segítségre van szüksége. Félvakon készített utolsó festményén végül megjelenik az Izoldát megjelenítő, viharban csapongó fehér galamb, aki hozzá találva kivezeti őt a vihar sötétjéből, és a szivárvány újra kiteljesedik életében.

ALFÖLDI PALETTA 2026. Bődi Kornél bizonyossága a címe annak a novellámnak, aminek egy Mikulás-szerepet felvállaló színházi mindenes a főszereplője. Vagy mégsem? Talán a bájos-bugyutácska "télapózáson" messze túlmutat egy mély emberi érzés, a mások - akár ismeretlenek - sorsa miatt hordozott aggodalom...


 

ÍRÁSAIMAT KÖZLŐ ÚJSÁGOK, FOLYÓIRATOK:

FÖVENY irodalmi folyóirat

CEGLÉDI PANORÁMA újság

KÖRÖS-HORGÁSZ magazin

HARANG-SZÓ egyházi lap

CSANYI HÍRMONDÓ újság

HUNOR vadászmagazin

PALÓCFÖLD irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat

MAGYAR MÚZSA kulturális folyóirat

MAGYAR HORGÁSZ magazin


 

 

 


                                      

FalusiVakáció csoport

Szeretnél egy ilyen weblapot teljesen ingyen?
Ez a weboldal a Nanoweb honlapszerkesztővel készült.
© Minden jog fenntartva.